traveling is a story and I am a story-teller

Úti Sztorik

TOP 7 dolog, amit bírok Brüsszelben

2017. március 10. - Úti Sztorik

Újabb kalandba vágtam bele egy félig új városban, az Európai Unió székhelyében. Mivel még egy hónapja sem rontom itt a levegőt, csak az első impresszióimra támaszkodva tudom összeállítani ezt az elsőre talán kicsit sztereotípiákkal teli listát – hogy aztán később írhassak egy részletesebbet és valósabbat. Addig is izgatottan fedezem fel a képregények, az egészségtelen kaják és a külföldiek városát!

 
Üdvözöljük Brüsszelben!


Az olasz élményeim után úgy döntöttem, szeretnék még egy évet egy ismeretlen kultúrára szánni. Hosszas morfondírozás után az északi Belgiumra esett a választásom, itt fogok 12 hónapot tanulási nehézségekkel rendelkező emberek mellett önkénteskedni. Mivel még alig pár hete érkeztem meg, nincsenek beható ismereteim a helyi életstílusról és magáról Brüsszelről, de azért az első benyomások listája is egész csinos.

 

1. „Mindenhonnan jöttem, mesterségem címere…” 
Ez a város kétség kívül az egyik leginterkulturálisabb a világon. Nem csak az EU-ban dolgozó emberek miatt, a turisták is extra színt adnak a helynek. A város leghíresebb kocsmája a Delírium, ahol pár éve már jártam, most pedig egy csendes vasárnapi estén ugrottam be – és a szürreális időpont ellenére a kocsma tömve volt emberekkel a világ különböző pontjáról, alig találtunk helyet. Végül összeismerkedtem egy adag külföldivel: kaliforniaival, vietnámival, argentinnal, szóval egy csomó izgalmas helyről származó emberrel. És tudod, mit? Őket sokkal jobban sokkolta az én „egzotikusságom”: az, hogy pont Magyarországról származom! (Később persze aztán meg kellett tanítanom nekik egy-két ízes magyar káromkodást.)
Íme, egy képregény.
Ezt a falfestmény először a melegpárok melletti szolidaritásának kifejezésére szánta a készítő, s eredetileg nem lehetett tudni, vajon melyik nemhez tartozik melyik karakter. A kormány azonban akkoriban még nem volt valami nyitott az ilyen típusú egyenjogúságra, így anyagilag befenyítette a készítőt, aki ezután úgy döntött, inkább nőiesíti az egyik szereplőt.
Ahogy az a kis zászló a háttérben is mutatja, ma a városnak ezen a részén talkáhatóak a melegjogi szervezetek.
Igazán ironikus megoldás.:D
 
2. A képregények világa
Sok olyan városban jártam már, ahol geek shopokba és képregény gyűjteményekbe botlottam minden utcasarkon, de egyik sem volt annyira elhivatott, mint Brüsszel. A belgák híresen imádják a képregényeket, és ezt nem is titkolják: a város különböző pontjain óriási falfestményeken jelenítették meg szeretett karaktereiket és a képregény-kultúrát. Ha nagyon érdekel a téma, még vezetett túrára is befizethetsz, hogy lásd a festményeket, és halld a történeteiket – a terveim között szerepel, hogy felfedezem mind.

 

Már 2014-ben is tudtam, hogyan étkezzek Brüsszelben egészségtelenül. ;)
3. Az elhízástól való félelem
Körülbelül két hónappal a jövetelem előtt kezdtem el azon parázni, hogy mennyire el fogok itt hízni, részben azért, mert tudtam, hogy kifogyhatatlan, állandó kajatömeg vár a házban, ahol önkénteskedem majd. Részben pedig azért, mert ez az ország a finom és tök egészségtelen kaják földi paradicsoma: gofri, csokoládé, hasábburgonya meg az a finom keksz, aminek mindig elfelejtem a nevét, de kenyérre kenhető formában is árulják… Plusz három kiló per hónap.
4. A parkok 
Minden városban a parkok a kedvenc helyeim, de legalábbis rajta vannak a TOP listán. Így van ez Brüsszellel is, és talán az itteni helyek nem olyan szépek, mint mondjuk Torinóban a Parco del Valentino vagy Firenzében a Giardino delle Rose, de azért itt is lehet hangulatos helyekre bukkanni. Nagyon tetszik a rusztikus Parc du Woluwe, valamint a Parc du Cinquantenaire is, ami egyébként közel van az új otthonomhoz.
Parc du Cinquantenaire

És ez is
5. Több múzeum, mint vártam
Körülbelül 100 múzeum van a városban. Száz. Lesz mit felfedeznem.
6. A házak
Számomra az „északi-tapasztalathoz” nem a hideg, hanem ezek a szép, magas, vékony házak tartoznak, sok szobával, szinte összeérő teraszokkal, meg azzal a speciális atmoszférával. Mivel a város Etterbeek nevű részén élek, napi szinten részem lehet az élményből: a mi házunk is egy ilyen vékony, de magas darab, kisebb-nagyobb szobákkal, ijesztő lépcsőkkel, és régi, de szép, amolyan vintage bútorokkal.
Néha Etterbeek felett is napos az ég
7. Az, hogy le lehet lépni innen
Átlag magyar családból származó lányként, aki ráadásul az ország csóróbbik felén nőtt fel, a nyaralások során nem az olyan hangzatos turista célállomások jutottak ki nekem, mint Franciaország, Svájc, Németország vagy Hollandia, hanem az olcsóbb célállomások (mint Horvátország, Görögország vagy Szlovákia). Innen viszont könnyen, gyorsan és olcsón felfedezhetem Európa egy másik részét is, aminek rettentő módon örülök!

A bejegyzés trackback címe:

https://utisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr3813527387

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.