traveling is a story and I am a story-teller

Úti Sztorik

München

mit csinálj, ha nem érdekel a foci és a sör?

2018. január 29. - Úti Sztorik

Münchenbe idén ősszel már harmadszor sodort el az élet, ezúttal két kint élő barátomat látogattam meg. Az ott töltött három napban így nemcsak a várost néztem meg, hanem kicsit az ottani életbe is betekintést nyerhettem.

munchen.jpg

Vendégcikk! Lor írása következik, aki München utcáit fedezte fel. 

Münchenről a legtöbb embernek elsőre két dolog ugrik be: az Oktoberfest és a foci. Bevallom, engem egyik sem érdekel különösebben, ennek ellenére Münchent izgalmas városnak ismertem meg, ahol a kultúra, a sport és a történelem találkozik. Lássuk, mit tartogat még a foci és a sör mellett.

img_3446.JPG

München, a német graffiti bölcsője

A közhiedelemmel ellentétben a német street art mozgalom nem Berlinből, hanem Münchenből indult, ahol azóta is nagy kultusza van a graffitinek. A városban több helyet is kineveztek graffiti-galériának, melyek közül az egyik leghíresebb a Friedensengel lábánál található aluljáróban van. Itt minden betonpanel egy külön műalkotás, melyeket különleges megvilágításban csodálhatunk meg. Emellett, ha figyelmesek vagyunk, azt is felfedezhetjük, hogy a galériában minden képnek megvan a párja, ugyanaz a motívum az alagút másik végén más formában bukkan fel: például a lejáratnál látható kolibri, vagy központi, óriás emberalak két verziója.

img_3450a.jpg

Ahol a parkban is lehet szörfözni

Viszonylag ritkán lehet egy folyón szörfösöket látni, ezért elég sok turistát is vonz München legnagyobb parkja, az Englischer Garten, melynek a legdélebbi pontján télen-nyáron szörfösök gyülekeznek, és vetik be magukat a hullámok közé. A parkot körbefolyó patak kezdőpontja tökéletes terep a gyakorlásra, mert erős sodrású és nagy hullámokat vet.

img_3470.JPG

Az Englischer Gartent egyébként a világ legnagyobb, városban található parkjaként tartják számon, és bőven lehet is csatangolni benne, bár kicsit unalmas: a szörfösökön kívül még a Chinesischer Turm, egy keleti stílusú torony az érdekesség benne. Ide az év meleg időszakában fel is lehet menni, körülötte pedig sört, bajorkolbászt és sültkrumplit fogyasztani, egyszóval mindent, ami a sztereotipikus müncheni élményhez kell.

chinesischerturm.jpg

Séta a belvárosban

München belvárosa nagyon hangulatos: három, középkori kapun lehet besétálni és barangolni a régi, üzletekkel és éttermekkel megtömött házak között, ameddig el nem jutunk a főtérre (Marienplatz), a neogótikus városháza elé, amely uralja a látványt. A tornyából tiszta időben még az Alpok távoli csúcsai is látszanak, a történelmi városrész pedig a lábaink előtt hever. Aki szereti a halat, annak érdemes innen a Peterskirchét megkerülve elmennie a Viktualienmarktra, mert rengeteg halárus és étterem várja, de a piac délkeleti csücskén van egy nagyon jó török büfé is, ahol kiadósat ehetünk olcsón. A piactól egy utcányira, a Ridermarkt téren nyílt a Shakespeare and Co. müncheni üzlete, ahol főleg német antikvár könyvekből lehet bevásárolni, de van egy kevés angol is. A város keleti kijárata, az Isartor felé haladva még két jó helyre bukkantunk: az egyik egy vintage üzlet, ahol elképesztő a múlt századi a ruha- és kiegészítő választék, de már magáért a stílusért is érdemes betérni. A másik a Coffeefellows, egy német kávézólánc, ahol fel lehet töltődni egy kicsit a városnézés után.

vintage_bolt.JPG

Ha viszont a nyugati kapu, a Karlsplatz irányába hagyjuk el a belvárost, az első mellékutcában már az arab negyedben találjuk magunkat, ahol mi egy nagyon jó vízipipa bárban, a Millenium Shihsa-Palastban zártuk városnéző túránkat.

Élet a külvárosban

A müncheni tartózkodásunk alatt a barátainknál laktunk, Trudering városrészben, egy gyönyörű, kertvárosi övezetben, mely egyfajta mini-városközponttal is rendelkezik. Még mielőtt elértük volna a Trudering metróállomást, mindenféle orvost és boltot megtalálhattunk, köztük a legnagyobb hobbikellék-boltot is, amelyben valaha jártam. (És mivel mondhatni, elég sokban jártam már, ez számomra a város egyáltalán nem elhanyagolható „látnivalója” volt!) A környék előnye egyértelműen a nyugalom, a rendezettség és a biztonság, hátránya viszont a tömegközlekedés. A müncheni közlekedés mondjuk úgy, hogy eléggé retro: a szerelvények nem ma készültek, és nem is a pontosságukról híresek, de cserébe legalább nagyon jól behálózzák a várost, és viszonylag könnyen el lehet jutni bárhova az U-Bahn (metró) és az S-Bahn (külvárosi vasút) segítségével. Létezik olyan háromnapos bérlet, amit többen is használhatnak (max. 5 főig), mi ilyet vettük – nem mintha bárhol a városban láttunk volna ellenőrt, de jobb nem kockáztatni. Ami érdekes, hogy egy metróállomáson több vonalon közlekedő szerelvény is megáll (mintha ugyanott kellene felszállni az 1-es, 2-es és 3-as metróra, csak később elágaznának), ezért mindig figyelni kell, épp melyik jön.

Küsse,
lor.png

A bejegyzés trackback címe:

https://utisztorik.blog.hu/api/trackback/id/tr7213611953

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jegkoko 2018.01.29. 20:22:19

Ha a metrót nevezed retrónak az valóban igaz, mert az első szerelvények a müncheni olimpiára kerültek forgalomba, de van már számtalan új is belőlük ahogy az összes s bahn jármű is viszonylag újnak mondható. Másrészt a felsoroltak közel se fedik le a város látnivalóit.

Úti Sztorik 2018.01.29. 20:55:36

@Jegkoko: Lor nem is a látnivalókat akarta felsorolni, hiszen arra ott vannak az úti könyvek :), hanem a saját élményeit megosztani.
Köszi a metrós infót, érdekes! :)