Ha lenne egy TOP 10-es lista azokról a városokról, amelyekben a turisták az őrületbe kergetik a bicikliseket, Amszterdam biztosan előkelő helyen szerepelne rajta. Itt nincs idény, még télen is hatalmas tömeg hömpölyög az utcákon – és még hatalmasabb sor kígyózik az Anna Frank Ház előtt, ami meg is magyarázza, hogy miért nem néztem meg azt a múzeumot, amelyik a legjobban érdekelt, és arról az íróról szól, akinek nagy rajongója lettem a nyáron (meg azt a helyszínt, ahol Hazel és Gus először csókolózik persze). Hasonló volt a helyzet Madam Tussaud helyi múzeumával is. Szerencsére vannak olyan kiállítások, ahol elfér az érdeklődő embersereg. Ilyen például A szex múzeuma, amely amennyire furán és röhejesen hangzik, annyira sok mindennel operál. Bevallom, nekem az hiányzott, hogy történelmi sorrendben vegyék végig az emberi szexualitás alakulását[1], de így is nagyobb és igényesebb volt ez a kiállatás, mint gondoltam, és csak néha hajtott látványosan a látványosságra (bár a végén már unalmas volt az a sok kép).

 

Amszterdam hírhedtsége a fűre és a szexre épül, így nem meglepő, hogy a kettő egyvelegén végigsétálva juthatunk el az Oude Kerkhez, Amszterdam legrégebbi templomához. Szerintem eléggé sok mindent elárul a városról az, hogy a templomra pirossal megvilágított, enyhén hiányos öltözetű nők néznek, huncut mosollyal hívogatva a rájuk pillantó turistákat vagy egyszerűen csak nem törődőn ülve a kirakatban. Ezek után igazán nem kellett volna meglepődnöm, amikor egy nagy és igényes óvszerboltba botlottam, ahol aztán mindenféle gumit kapni – vége annak a kornak, amikor az eper íz nagyszám volt, itt bizony kézzel festett figurákat vásárolhatsz, elvégre mindenkinek az az álma, hogy egy kézzel festett zsiráf is helyet kapjon az ágyban. Emellett kaphatsz meleget, hideget, fűízűt, világítósat, vibrálót, stb., és megtudhatod, mi az igazi méreted/mérete a pasidnak[2].

 

Ha már kézzel festett dolgokról van szó, Amszterdamban található az egyik legmeseszerűbb bolt. A fantasy üzletet gyönyörű szobrokkal töltötték meg, minden egyes figurának saját neve és személyisége van, a selejtes példányokhoz pedig nem csak azt írják ki, mekkora kedvezménnyel veheted meg, hanem azt is, hogyan mentek tönkre („Ez a téltündér túl sok időt töltött a hidegben, és letörött a füle”). Igazán fantáziadús! Emellett ruhákat, füzeteket, ékszereket, táskákat, képeslapokat, meg különféle ázsiai cuccokat is vehetsz itt. Ami engem meglepett, hogy az emberek vesznek is! Halvány fogalmam nincs, hol és milyen gyakran hasznosítják a fantasy ruhákat, de nem egy embert láttam, aki olyannal közelített a kasszához.

 

Ha már Amszterdam, akkor fű alapon kipróbáltam egy fűízű nyalókát is (jó gusztustalan volt, nulla hatással, de azért valamilyen kifacsart módon finom is), meg persze nyilván fel kellett mérnem a coffee shopokat is, ahol füvet bármikor vehetsz (ha elmúltál 18), viszont cigarettára nem gyújthatsz (íme, Amszterdam újabb ellentmondása).

 

A város hírhedtebb részén amúgy legalább kétméterenként megcsapja az orrodat a fűszag, ettől leginkább akkor szabadulhatsz meg, ha beleveted magad a csatornarendszerbe, ahol a part mentén gyönyörű házak várnak, abszolút belátással. Mivel olyan anya mellett nőttem fel, aki sötétedés után nemcsak a függönyt húzza be, de a redőnyt is abszolút kizárásos funkcióra állítja már jóval alvás előtt (igen, az őrületbe kerget vele), engem sokkolt, hogy a hollandok nemcsak a sötétítő használatát mellőzik, de rendes függönyük sincs, így még csak el sem fátyolozzák az Ikea-katalógusba illő konyhák és nappalik látványát. Olyan szépen berendezett lakásokat láttam itt, hogy megszakadt a szívem, amiért nem költözhetek be azonnal.

 

Emellett még ajánlom mindenkinek a Vondelparkot, Amszterdam legnagyobb parkját, amely sötétben is elég jól nézett ki, szóval meg merem kockáztatni, hogy világosban is hasonló a helyzet, valamint azt, hogy egy napnál többet töltsenek a városban (Van Goghra állítólag legalább fél nap kell, így az nekem kimaradt), és kb. két hónappal hamarabb, online vegyék meg a belépőt az Anna Frank Házba (akkor soron kívül bemehetsz, vagy mi).