Brüsszelben szebbnél szebb épületeket találhat az ember, ráadásul a városnak megvan a maga jellegzetes kultúrája, amely a képregények, az EU, a tudományok, valamint a pisilés köré épül.

 

A bulizós, az elmerengős, a romantikus, a klasszikus, az egzotikus, az ambivalens és a falánk… Nem, nem embertípusokról van szó, hanem Brüsszel legjobb parkjairól!

Zöldövezet mindenhol, jó sörök, ingyen koncert legalább kéthetente… Bár az egyetemi évek alatt kifejezetten imádtam Budapestet, az utóbbi fél évben sokszor elgondolkoztam azon, mennyi minden hiányzik onnan, amit itt, Brüsszelben megtaláltam. Egy-két dolgot átvehetnénk.

Újabb kalandba vágtam bele egy félig új városban, az Európai Unió székhelyében. Mivel még egy hónapja sem rontom itt a levegőt, csak az első impresszióimra támaszkodva tudom összeállítani ezt az elsőre talán kicsit sztereotípiákkal teli listát – hogy aztán később írhassak egy részletesebbet és valósabbat. Addig is izgatottan fedezem fel a képregények, az egészségtelen kaják és a külföldiek városát!

 

Üdvözöljük Brüsszelben!

A new life-experience in a kind of new city – I collected some of the stuffs which I already like about the city I am going to live in. They are a little bit stereotypical, but sooner or later my list will be more detailed and real – until then I am happy to explore the city of comics, unhealthy food and foreigners!

 

Welcome to Brussels!

Néhány hete írtam egy posztot arról, milyen volt az a bizonyos egy év Olaszban. Most eljött az ideje, hogy megírjam a másodikat is mindenféle finomságról, úgymint: munka (oké, ezt általában nem tartják finomságnak, de itt azért jó volt), a nagyon speciális EVS-élet, az otthon hiánya és az a sztori, amikor felhívtam anyát, hogy én bizony egy másik országban vagyok…

 

 

I few days or weeks ago I have written a blogpost about my EVS year, and I promised that I will write another one, since so many things happened and getting to know a new culture is full of stories and experiences. Allora, here is the second half of the questions! (And the answers of them.)

A pretty random picture from Verona because I like it

I arrived home two weeks (which sometimes seemed to be short, sometimes loooong) ago from Italy. During these weeks I still hadn’t realized that I am actually back to Hungary for real, but then I made some Skype calls with my foreign friends and after that realized like hell. It is over with the country of the wines, gelato and pasta… Finito. So, it is time to look back and make a list! [1] ;)

 

 

Két hét vánszorgott, repült és csinált mindenféle előre mutató időbeli mozgást, mióta elhagytam Olaszországot. Ezalatt a két hét alatt még mindig nem fogtam fel igazán, hogy elhagytam a borok, a pasta[1] és a világ legjobb fagyijának vidékét, de egy Skype beszélgetés az ottani barátaimmal valamennyire rádöbbentett erre az aprócska tényre. Szóval, úgy döntöttem, ideje pontokba szedni és végignézni ez a varázslatos évet.

 

A Trentóhoz közeli Monte Bondonén. Erről a helyről nem lesz szó, de szeretem ezt a képet, szóval berakom! :D